Egészségügyi vészhelyzet

Milyen tüneteket okoz a majomhimlő, hogyan terjed, és mit tudunk róla?

majomhimlő
majomhimlő

(CNN) — Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a “majomhimlőt” nemzetközi aggodalomra okot adó közegészségügyi vészhelyzetnek nyilvánította. Elmagyarázzuk, mi ez, mik a tünetei és hogyan terjed.

A majomhimlő természetes rezervoárja jelenleg ismeretlen. Az afrikai rágcsálók és főemlősök – például a majmok – azonban hordozhatják a vírust, és megfertőzhetik az embereket.

A majomhimlő vírusról főként Közép- és Nyugat-Afrikában számoltak be, és egy ritka – de veszélyes – fertőzés, amely hasonló a mára már felszámolt himlő vírushoz. Az Egészségügyi Világszervezet szerint a majomhimlő továbbra is szórványosan jelenik meg.

Mik a tünetek?

A majomhimlő általában enyhébb tünetekkel jár, mint a himlő. A CDC szerint a betegség lázzal, fejfájással, izomfájdalmakkal, hátfájással, hidegrázással, duzzadt nyirokcsomókkal – ez a tünet a himlőnél nem jellemző – és kimerültséggel kezdődik. A láz kialakulása után legfeljebb három nappal az arcán és a testén kiütés alakulhat ki, amely hegszerű bőrelváltozássá válik.

A lappangási idő – a fertőzéstől a tünetek megjelenéséig eltelt idő – a majomhimlő esetében általában 7-14 nap, de a CDC jelentése szerint 5 és 21 nap között lehet. A betegség általában 2-4 hétig tart.

A járványügyi hivatal szerint azoknak, akiknél a majomhimlő tünetei jelentkezhetnek, és azoknak, akik szoros kapcsolatban állnak velük, orvoshoz kell fordulniuk, ha szokatlan kiütéseket vagy elváltozásokat tapasztalnak.

“A fertőzés akkor terjedhet, ha valaki szoros kapcsolatban áll egy fertőzött személlyel; a lakosságra való átterjedés kockázata azonban nagyon alacsony” – olvasható az Egyesült Királyság Egészségbiztonsági Ügynökségének (UKHSA) közleményében.

A WHO szerint a halálozási arány a különböző járványok során változó volt, de a dokumentált események során kevesebb mint 10% volt.

Hogyan terjed a majomhimlő?

A WHO szerint a majomhimlő vírusa a korai esetekben a vírussal fertőzött állatok vérével, testnedveivel, bőrsérüléseivel vagy nyálkahártyájával való közvetlen érintkezés útján terjed.

Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) elmagyarázza, hogy a vírus a bőrelváltozásokon keresztül jut be a szervezetbe, még akkor is, ha azok nem láthatóak, a légutakból vagy a nyálkahártyákról, például a szemről, az orrról vagy a szájról.

A CDC szerint az emberről emberre történő átvitelre akkor kerülhet sor, ha:

  • Harapás vagy karmolás történik.
  • A fertőzött állatokból származó hús helytelen főzése esetén
  • Testnedvekkel való közvetlen érintkezés vagy sérült anyaggal való közvetett érintkezés révén.
  • Szennyezett ágyneműn keresztül

A WHO szerint az átvitel elsősorban légúti cseppek útján történik, miután a vírust elkapó szemtől-szembe érintkeztek egy olyan személlyel, aki “az aktív esetek családtagjait fokozott fertőzésveszélynek teszi ki”.

A fertőzés oltással vagy a méhlepényen keresztül is terjedhet. A WHO azonban megjegyzi, hogy a mai napig nem sikerült bizonyítani, hogy “a személyről személyre történő átvitel önmagában képes fenntartani a himlő vírusfertőzést az emberekben”.

Az Egyesült Államok Betegségellenőrzési és Megelőzési Központja (CDC) szerint emberről emberre is terjedhet légzőszervi cseppek útján, általában zárt környezetben.

Van vakcina?

A WHO május 21-én közzétett, a járványról szóló frissített jelentésében arról számol be, hogy a majomhimlő ellen nemrégiben jóváhagyott vakcina létezik, de nem áll széles körben rendelkezésre.

A himlő elleni vakcina azonban az ügynökség szerint 85%-os hatékonyságot mutat a majomhimlő megelőzésében, és “hozzájárulhat a betegség enyhébb lefolyásához” – tette hozzá.

A szervezet szerint a hátránya az, hogy a himlő 1979-es felszámolása óta ez a vakcina sem áll széles körben rendelkezésre.

A WHO szerint a fertőzések csökkentésének egyetlen módja a kockázati tényezőkről és az expozíció csökkentésének módjáról való felvilágosítás. Például az állatokról emberre történő átvitel kockázatának csökkentése azáltal, hogy az endémiás régiókban kerüljük a rágcsálókkal és főemlősökkel való érintkezést, valamint korlátozzuk a vérrel és hússal való közvetlen érintkezést, és alaposan megfőzzük azokat.

Emberről emberre történő átvitel esetén a WHO szerint kerülni kell a vírussal fertőzött emberekkel való érintkezést, és a betegek otthoni vagy egészségügyi intézményekben történő elkülönítése javasolt.

Kép forrása: vista.com

Vélemény?

Izgatott
0
Boldog
0
Tetszik
0
Nem túl jó
0
Butaság
0

You may also like

Leave a reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük