(CNN) — Brit tudósok szerint „erős közvetett bizonyítékot” találtak arra, hogy az adeno-asszociált vírus nevű másodlagos vírustípus világszerte ismeretlen eredetű májkárosodásokhoz köthető gyermekeknél.
A kutatás arra is utal, hogy az érintett gyermekek genetikai hajlamot mutathatnak, bár nem világos, hogy ez milyen szerepet játszik?!
Október óta világszerte több mint 1000 gyermeknél, köztük több mint 350-nél az Egyesült Államokban diagnosztizáltak hepatitiszt, azaz májgyulladást, amelynek nincs ismert oka. A legtöbb gyermek fiatal, öt év alatti. Sokan egészségesek voltak, mielőtt hirtelen megbetegedtek. Az Egyesült Államokban legalább 20 embernek volt szüksége májátültetésre, és 11-en életüket vesztették – derül ki az amerikai járványügyi és megelőzési központ (CDC) legfrissebb adataiból.
Körülbelül felük pozitív lett a 41-es adenovírusra, egy olyan gyomorvírusra, amely gyakran okoz hányást, hasmenést és influenzaszerű tüneteket a gyermekeknél, de még soha nem volt ismert, hogy hepatitiszt okozna.
A legtöbb pozitív tesztet kapott gyermek vérében alacsony volt az adenovírus szintje, és a májukban nem volt adenovírus-fertőzés, ami sok orvost arra késztetett, hogy más okot, például a covid-19-et, vagy valamilyen komplikáló tényezőt, például géneket vagy környezeti kitettséget gyanítsanak.
Két új tanulmányban a tudósok azt állítják, hogy talán találtak egy nyomot az adeno-asszociált vírus 2-ben, amely különbözik az advenovírus 41-től.
Az Adeno-asszociált 2-es vírus nagy mennyiségben volt jelen a vizsgálatokban szereplő szinte valamennyi ismeretlen eredetű hepatitisben szenvedő gyermek májszövetében és vérében. És csak ritkán fordult elő egészséges gyermekeknél, olyanoknál, akiknél csak adenovírus-fertőzés volt, de nem volt májkárosodás, vagy olyanoknál, akiknél a májkárosodásnak egyértelmű oka volt.
Erős kapcsolat az esetek között
Az adenoasszociált vírusok olyan kis DNS-darabkák, amelyek nem képesek másolni magukat, amíg egy másik vírus, általában adenovírus vagy herpeszvírus jelenlétében vannak. A dependoparvovírusoknak nevezett víruscsaládba tartoznak.
A virológusok szerint olyanok, mint a remorák, azok a halak, amelyek a cápákhoz tapadnak, és megeszik az ételmaradékot.
„A remora nem a legjobb hasonlat, de valami ilyesmi. Kell, hogy legyen egy gazdavírus” – mondta Alex Greninger, a Washingtoni Egyetem klinikai virológiai laboratóriumának igazgatóhelyettese.
Gary Ketner, a Johns Hopkins Egyetem molekuláris mikrobiológusa, aki az adenovírusok tanulmányozására szakosodott, úgy jellemzi őket, mint „nagyon kicsi, DNS-t tartalmazó vírusokat. Csak két génjük van. Önmagukban pedig, amikor megfertőzik a sejteket, képtelenek növekedni, mert nem kódolják a replikációhoz szükséges összes funkciót. Tehát a sejteket egyidejűleg egy segédvírusnak kell megfertőznie, és a segédvírus általában az adenovírus.
Mivel úgy gondolják, hogy önmagukban szinte inaktívak, az adeno-asszociált vírusokat génterápiás eszközként tanulmányozzák.
A tudósok szerint ezen túlmenően nem sokat tudunk róluk. A kutatók szerint ez a megállapítás zavarba ejtő.
„Ezek olyan vírusok, amelyek a legnagyobb tankönyvekben is megérdemelnek egy nagyon apró betűs sort, ezért még soha nem találkoztam velük, mint betegséget okozó vírusokkal” – mondta Will Irving, a Nottinghami Egyetem virológusa.
Kép forrása: vista.com
